péntek szept. 16, 2011

Oracle Database Product Update

Oracle Database Product Update

Fontos bejelentésre készül Mark Hurd Oracle elnök jövő hét szerdán magyar idő szerint este 7 órakor. Andrew Mendelshon és Judson Althoff Senior Vice President-ekkel karöltve egy olyan új termék bejelentésére készül, amely segíti ügyfeleink és partnereink számára a világ első számú adatbázis-kezelőjének előnyeinek kihasználását.

A webcast-ra regisztrálás itt lehetséges.

szerda aug. 31, 2011

Adott platformon mely adatbázis verziók támogatottak?

Gyakran kapok olyan kérdést ügyfelektől és partnerektől, hogy az adatbázis mely verziói támogatottak adott operációs rendszeren. Jóllehet ezt ugyanott tudom én is megnézni, mint bárki más. Gondoltam érdemes lenne itt leírni mi ennek a módja, hogy mindenki kedve szerint ellenőrízhesse a megfelelő oprendszer és Oracle termék kombinációkat. Egyetlen korlát van csupán, kell hogy legyen My Oracle Support hozzáférés, ami azoknak jár akik vásároltak terméktámogatási szolgáltatást valamely Oracle termékhez, illetve Oracle partnerek (OPN tagok). A belépéshez szükség van egy Oracle SSO felhasználóra, amivel amúgy az OTN is használható, plusz szükséges a CSI szám ismerete. Amennyiben valaki elakad a regisztráció során, akkor az Oracle Support Contacts oldalán talál hazai telefonszámokat is, ahol segítséget kérhet.

Ha sikerült belépni, akkor már nincs más teendő, mint a Certifications tab-ra klikkelni, és kiválasztani a megfelelő terméket, annak verzióját és a kívánt platformot, és már meg is kapjuk az eredményt. Ha valaki már belépett, akkor ez a közvetlen link a Certification oldalra.

szerda jún. 15, 2011

OTN Developer Day élő tudósítás

Épp Varsóban vagyok az OTN Developer konferencián, ahol jelenleg több mint 200 fő hallgatja Tim Vincent-et aki az Oracle Database cache technológiákról beszél (SQL Result Cache, TimesTen, stb.), előtte pedig Mark Drake mutatta be az XML DB-ben rejlő lehetőségeket. Érdemes megemlíteni, hogy az Oracle XML DB már a 9iR2 verzió óta elérhető, több mint 10 éve létező technológia, és ingyenesen része az adatbázis-kezelőnek. Bátran állíthatjuk, hogy a legbővebb XML funkcionalitással rendelkező adatbázis-kezelő az Oracle Database. A Keynote további részében színre lép még többek között David Peake az APEX termékmenedzsere, valamint Sue Harper, aki pedig az SQL Developer-ért felel. Lesz még szó az Oracle Database Java és .Net támogatásáról. Délután mindezt gyakorlatban próbáljuk ki, minden résztvevő egy általa választott témában (APEX, DB Dev, Java, .Net) csinálja végig virtuális gépeken a hands-on gyakorlatokat.

Ami eddig számomra tanulság volt, hogy Visual Studio-ból legalább olyan hatékonyan lehet használni az Oracle Database-t, mint az SQL Server-t, ugyanakkor az Oracle Database előnyeit ki lehet használni. A Java adatbázisban való használatának létjogosultságáról is meggyőződtem, hiszen lehetnek olyan műveletek, amelyek sok adaton kell hogy dolgozzanak, ám viszonylag kevés adatot kell visszaadniuk eredményül. Ilyenkor nyilván kevésbé hatékony az összes érintett adat kimozgatása az adatbázisból, egyszerűbb ha a feldolgozást visszük be az adatbázisba. Aki erre azt mondaná, hogy ugyan már, az adatkapcsolat elég gyors ma már, hogy ezzel ne foglalkozzunk, az téved. Elég ha az Exadata-ra gondolunk, ott is pont ezen elv alapján sikerül hihetetlen eredményeket produálni. Apropó exadata, pénteken bejelentettük, hogy immár SAP adatbázisaként is használható az Oracle Exadata Database Machine.

A tervek szerint Magyarországon is tartunk majd hasonló rendezvényt, annál is inkább mert tegnap ugyanennek a Train The Trainer oktatásán vettem részt.

csütörtök máj. 19, 2011

Hadoop és NoSQL technológiák és az Oracle Database

Néhány hónapja kérdezte tőlem egy egyetemista ismerős, hogyan viszonyul az Oracle a NoSQL adatbázis-kezelőköz. Én akkor teljesen értelmetlenül álltam a kérdés előtt, hiszen be kell valljam nem sokat hallottam korábban ilyen fogalomról. Aztán később rájöttem, hogy a Berkeley DB is valami hasonló technológia, kicsivel később pedig ráakadtam egy Oracle whitepaper doksira, ami épp erről szólt, sőt ehhez még hozzáveszi a Hadoop technológiák elemzését is, ráadásul azt is elemzi mi köze van mindehhez az Oracle-nek, illetve az Oracle adatbázis-kezelőnek. Egy ideje már a táskámban lapult a doksi kinyomtatva (tudom ez nem környezetbarát, de bíztam benne, hogy így lesz alkalmam elolvasni), és ma egy külföldi kiküldetés során a reptérre menet átolvastam az anyagot. Számomra az alábbiak jöttek le a doksiból.

Mindenekelőtt az Oracle elismeri, hogy az Open Source adatbázis-kezelők nagyon gyorsan fejlődnek és a kutatók és fejlesztők számára kiváló lehetőség a nyílt forráskódú megoldásokban az új kutatási eredmények implementálása. Az Oracle Corporation ma egyébként méltán nevezhető a vezető nyílt forráskódú adatbázis szállítónak, miután 2005-ben felvásárolta az InnoDB-t, mely a MySQL legelterjedtebb tároló motorja, 2006-ban akvirálta a nagy teljesítményű, beágyazott, kulcs/érték párokkal működő adatbázis-kezelők, a Berkeley DB-t, végül pedig a múlt évben a Sun akvizíció révén már a vezető open sorce adatbázis, a MySQL is az Oracle termékportfóliójának része. A címben szereplő két technika, a Hadoop (MapReduce) és a NoSQL is leginkább a nyílt forráskódú adatbázisok terén jelenik meg. Mindkét megoldás célja a nagy tömegű (értsd nagyon nagy) adatok feldolgozása. Itt több 100 Terabyte-ra, de akár Petabyte, vagy azon felüli adatmennyiségre kell gondolni.

A Hadoop célja a nagy tömegű adatok hatékony feldolgozása, lekérdezése, illetve kötegelt beolvasása. Az adatok a Hadoop Destributed File System (HDFS) területése töltődnek be, melyet a Hadoop végig szkennel, és a feldolgozás eredményét újabb fájlokban állítja elő. Ez talán nem is tekinthető adatbázis-kezelőnek, mivel nem támogat olyan tipikus adatbázis funkciókat, mint az indexelés, SQL interfész, bár számos open source projekt dolgozik ezek megvalósítását is. A Hadoop tipikusan a scale-ot architektúrákra épít, azaz nagyon sok szerverre osztja szét a feldolgozást a MapReduce technológiával. Ezért ott jó megoldás, ahol nagyon sok olcsó szerverrel kívánjuk az adatokat hatékonyan összegyűjteni. Ez belátható, hogy képes lehet bármely nagy szerver teljesítményét felülmúlni.

Azonban a legtöbb helyen az adatok begyűjtése és előzetes feldolgozása csak a kezdet, és később egyéb alkalmazások számára kell elérhetővé tenni, üzleti folyamatokba beépíteni. Ez már egyáltalán nem pálya a Hadoop számára, ezért tökéletesen egészíti ki az Oracle adatbázis-kezelő, ami már képes az adatok megfelelő biztonságának, rendelkezésre állásának, komplex elemezésének, stb. támogatására. Tehát alapvetően a kereskedelmi adatbázis-kezelők, mint az Oracle Database nem képesek a Hadoop kiváltására, sokkal inkább az együttműködésen van a hangsúly.

Míg a Hadoop az adatgyűjtésre fókuszál, addig a NoSQL a nagy számú, de egyszerű adatmódosító (update), illetve olvasó műveletekre van kihegyezve akár több százmillió online felhasználó mellett. Felsorolni is nehéz a létező NoSQL adatbázisokat, de érdekes módon több közülük Oracle technológiára építenek. A Dynamo, a Voldemort és a GenieDB például a Berkeley DB-t használja tároló motorként, míg a Voldemort és a Riak az InnoDB-t (nem tévedés, a Voldemort mindkettővel képes működni). Bár a NoSQL adatbázis hívők szeretik kiemelni, hogy ez teljesen más elven működik, mint a hagyományos, SQL alapú adatbázis-kezelők, ugyanakkor ebben az esetben is igaz, hogy számos projekt folyik az SQL interfészek elkészítésére, Ezért sokkal inkább nevezhetnénk NoSQL helyett „Nem csak SQL” technológiának. Mivel ez is a horizontáli skálázhatóságra épít, ezért értelemszerűen nem tudja támogatni (de semmiképp sem hatékonyan) például a más táblákat, sőt akár más sorokat érintő update műveleteket tartalmazó tranzakciókat, az online schema változtatásokat vagy épp elosztott lekérdezéseket. De gondot okoz a szerverfarm bővítése is, amennyiben a NoSQL adatbázis infrastruktúra elérte határait. Éppen ez az a terület, amiben az Oracle Real Application Clusters nagyon erős, hiszen a cluster bővítése ebben az esetben nem igényli az adatok átszervezését, ami önmagában nem egy kis feladat, de az is probléma a NoSQL esetében, hogy amikor a határait feszegeti egy rendszer, akkor már egyébként is lassul a teljesítménye, amit egy adat átszervezéssel járó művelet még tovább ront, rossz esetben az egész összeomolhat üzemi működés mellett. Itt tehát megint látható hogy van egy pont, amikor célszerű az Oracle Database használata, ami ebben az esetben is jól egészíti ki a NoSQL megoldások egyébként elismert előnyeit.

Akit az elemzés további részletei érdekelnek, annak javaslom a Whitepaper letöltését és elolvasását: Hadoop and NoSQL Technologies and the Oracle Database.

Már épp publikálni akartam ezt a bejegyzést, mikor  egy vadonatúj whitepaper-re bukkantam ugyanazon kollégától, aki a fentit is írta. Ebben már kicsivel indulatosabban fogalmaz, ami nyilván arra vezethető vissza, hogy talán indokolatlanul nagy hype kerekedett mostanában a noSQL körül: Debunking the NoSQL hype. Ez az írás is csak megerősíti, hogy mindent a maga helyén kell kezelni, nem kell azt gondolni, hogy a NoSQL mindenre megoldást jelent.

És ha már itt tartunk, akkor még egy utolsó cikk hivatkozás, mégpedig az Oracle Berkeley DB NoSQL adattárként történő felhasználásáról: Using Oracle Berkeley DB as a NoSQL Data Store.

About


Sárecz Lajos vagyok, 2003 óta dolgozok az Oracle Hungary Kft-nél értékesítési tanácsadóként. Szakterületem az Oracle Engineered Systems, azaz olyan szerverek, amelyek hardver és szoftver komponensek előre optimalizált konfigurációja.
A blogon publikált vélemények a saját nézeteimet tükrözik, nem feltétlenül egyeznek meg az Oracle álláspontjával.
The views expressed on this blog are my own and do not necessarily reflect the views of Oracle.
View Lajos Sárecz's LinkedIn profileView Lajos Sárecz's profile

Search

Archives
« április 2014
HKSzeCsPSzoV
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
       
Today